Városliget / koncepció
projekt neve: Városliget pályázat
helyszín: Budapest
tervezés éve: 2015
szerzők: Kovács Árpád, Szohr Gábor, Tihanyi Dominika
építész: Pintér Tamás
A mai radikális változások bizonytalan korában, - melyet egy átmenetként értelmezhetünk egy új paradigmaváltó kor felé - hasonló előrelátó/jövőbemutató víziók azok, melyek alapját képezhetik egy új korszellem kialakulásának, ahol immáron a közösségekben gondolkodó, szociálisan elkötelezett, rugalmas, adaptív, reflexív, valamint a jövőért felelősséget vállaló és a változásokra nyitott és felkészült generáció erősödése a cél.
Ennek érdekében a koncepció alapvetése az, hogy a park megújítása ezt a gondolatiságot szolgálja, mely segíteni hivatott a „merre tartunk” értelmezésében illetve abban, hogy máshogy lássunk és tegyünk egy új, lokálisabb, ökológiailag és szociálisan fenntarthatóbb kultúra felé haladva. Ilyenformán a park egy valós kísérleti modell, mely egy fenntartható, közösségek együttműködése által működtetett világot modellez, a jövő valóságára világítva, mely a mindennapok és egy az új értékekre épülő életvitel megtapasztalásának teret adva inspirál és segít abban, hogy új kulturális értékrenden alapuló ideák és elvek mentén formáljuk életünket, világunkat. A parki élményt ilyenformán - „az önmagáért való szép és szórakozás” (B. Tschumi) posztmodern eszméjén túllépve -az értelmezés, megértés, tanulás, részvétel (aktív regeneráció) és a beleérzés, elmélyedés (passzív regeneráció) jellemzi, amely a jövőről alkotott kollektív világképünk formálását segíti elő egy új környezeti etika alapján, ahol a „a szép az hasznos és a hasznos az egyszersmind szép” és fenntartható is.
A koncepció alapgondolata a liget átlátható, nyitott, tehát demokratikus,úgynevezett folyamatalapú megújítása. Jelen esetben a ”közösség” magát a liget sorsát és a jövő kihívásait szívükön viselő civilek (helyiek, távolabb lakók),környező intézmények (múzeumok, iskolák, egyetemek, kutatócsoportok) és szakemberek (pl. a ligetet tervezők és fenntartó szerve a Főkert) csoportjá tjelenti. Ennek megfelelően a flexibilitás a terv, illetve a bevont szereplők (tervezők, megrendelő, civilek) részéről is fontos kívánalom, annak érdekében, hogy egy közös, konszenzuson alapuló, egyben jövőbemutató vízió valósulhasson meg. Ilyenformán a terv alapstruktúráját képező tájegységek (egyes térrészek) mind egy a tervezési folyamatba beiktatott, az adott érdekcsoport bevonásával történő, megrendelői és civil konzultációs folyamat során nyerik el végleges formájukat, melynek keretén belül történik a kivágandó fák közös meghatározásais a civilek és szakemberekből álló csoportok által. A tervezésbe azért fontos bevonni a civileket, mert pl. Civilek a Városligetért Egyesületté formálódva jelentős mértékben szerepet játszhatnak a park fenntartásában és üzemeltetésében is.
