Tat vam Asi
munka neve: Tat vam asi / Én vagyok az
helyszín: Budapest IX. kerület
tervezés éve: 2012
szerzők: Gilles Villandier, Tihanyi Dominika
zene: Béla Műhely
Minden nap határokat húzunk magunk körül. Határvonalakat, amelyek tereket, világokat választanak le… és biztonságot teremtenek az életünkben. Ezek a vonalak megmutatják, miként mozgunk a városban, leginkább a világ-város-ablak festői képe és valós hiányosságai, a konfliktusok és ellentmondások között ingadozva.
Habár az új digitális technológiák mindig átformálják az idő és tér jelentette akadályokat, egyúttal dematerializálnak, és eltorzítják a közeli és konkrét érzékelését. Mégis földlakók vagyunk, és közös alapon osztozunk. A határok átlépése vagy újragondolása tehát a biztonság bizonyos mértékű feladásával jár. Ideje megvizsgálni a bolygónkat, ezt a helyzetet, elbeszélgetni valakivel, vagy olyan tapasztalatokat szerezni, amelyek majd az ismeretlenbe vezetnek minket és újradefiniálják ezt a biztonságot. A városi űr a bizonytalanságot jelenti. A terek, utcák, üres zónák, elhagyatott területek pont annyira definiálatlanok, amennyire mi magunk is vagyunk. Minden határhelyzet megkérdőjelezi a félelmeinket, szabadságunkat, a kapcsolatok és belső szegélyek létrehozásának lehetőségeit.
Ahogy a termeszek rombolnak annak érdekében, hogy újjá tudjanak építeni, úgy mi ennek a projektnek a segítségével szeretnénk újrahasználni és újra megérteni a világunkat. A sétálás, gondolkodás, találkozások, lakók közti kapcsolódások, szavak, eldobott tárgyak, felfogások, helyzetek, benyomások, érzelmek, történetek, vágyak, ötletek gyűjtésének napi folyamata.... A cél az 'ÉN' ('I'), feloldása, hogy a megosztott 'SZEM'-en ('eye') keresztül 'MI'-vé ('we') váljon. Tat vam asi. Egy költői kiállítás és egy koreografikus palimpszeszt: egy improvizáció, ami a valósággal és a képzelettel játszik, felfedve egy hónap kollaborációját, szórakozásait és tapasztalatait a közösségek (testek, hidak és madarak) nyitott és bizonytalan találkozásairól.
