Etele tér metrókijárat
projekt hivatalos neve: Etele tér metrókijárat
helyszín: Budapest
tervezés kezdete/kivitelezés: 2013
területnagyság: 7682 m2
tájépítész tervezők: Szohr Gábor, Tihanyi Dominika
látványtervek: Safranek Zita
kivitelező: Fókusz Kft.
A tervezés első fázisában a 4-es metró kelenföldi végállomásának kijáratához tartozó teresedésének felszínrendezése a cél. A terv koncepciójának alapvetése a térségre jellemző nagyléptékű raszteres struktúrára olyan módon reagálni, hogy a létrehozott, alaprajzi értelemben kötött rendszer térben mégis lírai érzékenységgel telített legyen, melyet a tengernyi díszfű hullámzása hivatott biztosítani.
Az ideiglenes tér alapját egy olyan egységes – ám méretében folyamatosan változó – raszter rendszer képezi, mely biztosítja a terület egységes, egy összefüggő rendszer szerinti kialakítását. Ez a rendszer így a burkolt felületeket és a zölddel borított felületeket is egy gondolatiság és logika köré szervezi, lehetőséget ad a burkolt területek és a zöldfelületek közti éles határok feloldására, és biztosítja a haladás és a pihenés tereinek rendszeren belüli, finom összeszövését. A nagyobb négyzetes raszter merev rendszerét a burkolatarchitektúra, a kétféle díszfű sávozottsága, illetve a vertikálisan markánsan megjelenő oszlopos nyírfák sorai oldják. A tervezés második fázisában az Etele tér (A2-es terület) egészének tervezése során célunk egy olyan városi tér kialakítása, mely a gyors áthaladás lehetősége mellett a különféle jellegű megpihenés (rövidebb/hosszabb idejű, lokális/városi) és a városi szemlélődés, valamint a kultúrához való hozzájutás lehetőségét is biztosítja.
A Hősök tere léptékű terület összefogó koncepcionális eleme az a domb, – mely az A1-es terület továbbfejlesztett szőnyegszerű raszter rendszerére ül rá – a terület szintbeli magasságkülönbségeit egy gesztussal rendezni, és térileg strukturálja az egész területet. A domb a metrókijárat és a lakótelepek közt húzódó áramlási vonal mentén visszahúzódik, és létrehozza azt a központi teresedést, mely egyben a városi agora is. Kialakítja azt a párás teresedést, mely az agora játékos tere, és melyhez szervesen kapcsolódik az a lépcsős tér, ami a városi elvonulásnak, szemlélődésnek, mozizásnak ad helyet. A domb fő jellemzője az a végigvonuló 20 cm magas szegély, mely a különféle jellegű lépcsős teresedéseket hozza létre a magassági különbségeket kihasználva. Így a vizes tér felől a városi léptékű teret hozza létre, míg a MÁV utasforgalmi épülete felől azt a lokális kisebb teret, amely egy színpadot fog közre és kisebb lokális események rendezésére alkalmas. A füves ’kanapédomb’ a városi forgatagból történő elhúzódásra, annak szemlélésére ad lehetőséget, a csendes kontemplációnak ad teret.
